Egy szexvásárlási tilalom (más néven "ügyfél kriminalizálása") bünteti a szexuális szolgáltatások vásárlását — a szexmunkások büntetlenséget élveznek, csak az ügyfeleket vonják felelősségre. A példa a skandináv modell (Svédország 1999, Norvégia, Izland, Franciaország, Írország, Izrael, Kanada).
A Svájcban a szexmunka 1942 óta legális, és vásárlási tilalom nincs érvényben. Politikai kezdeményezések (Közép-párt, EVP, a SP egyes részei) rendszeresen követelik a tilalmat — legutóbb a szövetségi parlamentben 2024/2025-ben. Az INFRAS kutatóintézet és a Berni Műszaki Főiskola (2025) tanulmányai azonban azt mutatják, hogy a szexmunkások olyan országokban, ahol szexvásárlási tilalom van, gyakrabban tapasztalnak erőszakot, mert az üzlet illegálisba tolódik, és a védelmi struktúrák megszűnnek.
A szexmunkás-szakszervezetek (ProCoRe, FIZ, Aspasie) és a WHO elutasítják a szexvásárlási tilalmakat. A támogatók a női védelem és az emberkereskedelem elleni küzdelem érveivel érvelnek.